Aki a múltba tekint, az a jövőbe lát...

Zenés versszínházi előadás a honfoglalástól napjainkig.

Ajánló

Aki a múltba tekint, az a jövőbe lát – élőzenés történelmi utazás a honfoglalástól az Európai Unióhoz való csatlakozásig Az előadásban felidézzük és megjelenítjük a magyar történelem sorsfordító, nagy jelentőséggel bíró eseményeit.
A történelmi események színhelyeit kivetítjük az előadók mögé, megteremtve a tökéletes atmoszférát. Így a nézők, miközben hallgatják a színészeket, többek között láthatják a honfoglalás kori tájakat, az akkor használt eszközöket, ruhákat – a teljes életmódot, de az archív felvételek segítségével részesei lehetnek az 1956-os Szabadság és forradalom eseményeinek is. Az időben előrehaladva minden történelmi korszakot érintve jutunk el 2003. április 12–ig.
A változatos rendhagyó irodalom és történelem óra 2x45 percben befogadható, maradandó élményt nyújt a közönségnek a Magyarság múltjáról, kultúrájáról, gondolkodás módjáról.
Megrázó és elgondolkodtató hitelességgel mutatja be az előadás Magyarország viharos évszázadait. E különleges produkció méltó emléket állít Magyarország történelmi korszakain átívelő, a magyar nemzeti egységért, hazafias öntudatért, a magyar szabadságért vívott harcokban elhunyt hősöknek.
Szeretettel ajánljuk az előadást az Általános Iskolák 8. osztályos tanulóinak és a Középiskolás diákoknak. És nem csak mi. Meghatottan olvastuk előadásaink után az alábbi sorokat:

„Az előadás rendkívül színvonalasan tekintette át a magyar történelem legfontosabb eseményeit. A képek, a zene és a tánc tökéletesen kiegészítette egymást, a fölkészültségről tanúskodó és a szakszerűséget bizonyító narráció pedig tovább mélyítette történelemről szerezhető ismereteinket. Jó érzékkel emelte ki a műsor a magyar történelem valóban fontos eseményeit, és így remek áttekintést adott arról. A jól összeválogatott zene emocionálisan hatott, a képek és filmrészletek pedig a szöveges "üzenet" megértését segítették. Különös értéke az előadásnak a szereplők/előadók őszinte lelkesedése: láthatóan szeretik azt, amit csinálnak, örömmel foglalkoznak fiatalokkal. Különösen fontos, hogy diákjaink megtapasztalhatják a haza iránti ragaszkodás és szeretet érzésének örömét: akár egy ilyen előadás segítségével.”

Üdvözlettel
Szabó Mária - Szeged

„Ezúton szeretnénk még egyszer megköszönni előadásukat. Amint látták, apró, hangulatos falu a miénk, de sajnos a távolság és szűkös anyagi lehetőségeink miatt ritkán jutunk el a gyerekekkel kulturális programokra. Éppen ezért örültünk a lehetőségnek, hogy ellátogattak hozzánk. Mindannyian jól éreztük magunkat a tanulságos, változatos, magas színvonalú eladáson. A gyerekek visszajelzései szerint érdekes és különleges volt a sok-sok zenei betétekkel tarkított, versekkel és tánccal kísért vetítés. Külön köszönjük, hogy a műsor végén a gyerekek kipróbálhatták a hangszereket is.”

Üdvözlettel
Soós Mária - Mórágy

„Műsoruk mindenki tetszését elnyerte, kivétel nélkül mindenki, tanárok és diákok pozitívan nyilatkoztak róla, annak ellenére, hogy a 2*45 perc előzetesen kicsit soknak tűnt a gyerekek számára. Utólag mindenki csak jókat mondott az előadásról. Róbert nagyon jól teremtett kapcsolatot a gyerekekkel, "hallgattak rá", ez eredményezte azt, hogy viszonylag nyugodtan tudták végigülni az előadást. A mi kollégistáink ilyen fajta komplett, a magyar történelemről összeállított műsort még nem láttak, újdonság volt nekik, és jól fogadták. A magam részéről nagyon örülök, hogy meg tudtuk ezt valósítani. És szívből ajánlom bármelyik más intézménynek!”

Köszönettel
Vértes Rita - Mohács

Művészeink

Balatoni Dóra

Talán minden színész elmondhatja magáról, hogy az általános iskolai vers és prózamondó versenyek állandó résztvevője, nyertese volt. Nálam sem volt ez másképpen, így Édesanyám 2003-ban beíratott a Holdvilág Kamaraszínház által szervezett Pogácsa az Arénában Színkörbe, és 2004 decemberében itt volt az első színházi bemutatóm. A 2008-2009-es évadig több előadásban játszottam, számomra a legfontosabbak; Dorde Lebovic: Az ezredik éjszaka (Hep gyermekkora) és Jevgenyij Svarc: Hókirálynő (Gerda). Rengeteget tanultam ebben az időben a színházról, közösségről, így szinte még mást nem is ismerve eldöntöttem, színész leszek! Középiskolai tanulmányaimat a szentesi Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán végeztem, ami meghatározó volt számomra és még inkább megerősített, hogy az én utam az színház és a játék. Az érettségi után a Keleti István Művészeti Iskolába, általa pedig a Kolibri Színház Dajka Margit Stúdiójába jelentkeztem.

Cseh Fruzsina

A versmondás, az éneklés és a táncolás mindig is jelen volt az életemben, az arra való igény, hogy előadhassak valamit közönség előtt és kifejezzem a kreativitásomat. Állandó énekkari tagból és ügyes versmondóból váltam fiatal musical előadóvá, amikor gimnáziumi évek alatt csatlakoztam a debreceni Zenetheatrumhoz, ahol musicaleket játszottunk. Itt döntöttem el, hogy ilyen irányba szeretnék továbbmenni. Ami sikerült is és a Békéscsabai Jókai Színházban voltam három évig stúdiós. Színházi-és filmszínész szakon végeztem. Itt nem volt jelentősége, hogy valaki prózai -, zenés -, vagy bábszínész szeretne-e lenni, mindhárom területen rengeteg gyakorlatot szereztünk. Játszottam nagyszínpadon, stúdiószínpadon, porondszínpadon és utcaszínházi előadásban. A klasszikus Shakespere-től kezdve, a modernebb Tremblay darabig.

Kókai János

14 éves koromban találkoztam először a Művészettel, és azóta szeretném minél jobban megismerni, udvarolok neki mindennap. Még nem kaptam tőle kosarat. Együtt élünk, de majd szeretném megkérni a kezét. Vonzódom az abszurdhoz, írásaimban, rendezéseimben és szerepeimben. Viszont a zenében menthetetlenül romantikus vagyok. Az Esztrád színház azok közé tartozik, akik tolerálják ezen lelkialkatomat, sőt, talán néha szeretik is.

Major Róbert

Azzal kezdem, hogy nem tudom milyen nem színészként, színházi emberként élni, látni. Az érettségi után rövid ideig a Pécsi Nemzeti Színházban dolgoztam díszítőként, majd Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban kezdtem meg színészi tanulmányaimat. Abban a színházban és abban a stúdiumban, amit Ruszt József alapított. Ruszt József a mester. Ha valaki 18 évesen belép meseország kapuján, baljós döndüléssel záródik be utána a való világ ajtaja. Ez a hang annyira ijesztő, hogy a legtöbb színésznövendék hátra sem mer nézni. Megszűnik a „kint” és megszületik a „bent”. Ettől a pillanattól kezdve a „kint” csak egy visszatükrözendő felület. Az egyetlen valóság a bent - a színpad. A színinövendék elindul az egyirányú úton, amely a süllyesztőkön és csapóajtókon keresztül, a kulisszákon át a rivaldáig visz. 1994 február 06 – án kaptam színész minősítést Zalaegerszegen a Hevesi Sándor Színházban A stúdium önismeretre, önálló alkotásra, önálló gondolkodásra nevelt. Sokféle színházban játszottam: alternatív színházban, magánszínházban, kőszínházban, bábszínházban. De amiért nagyon szerencsésnek érzem, magam - mindig kiváló kollégákkal. Mivel a színház a valóságból táplálkozik és a világ folyamatosan és gyorsan változik, ezért nekünk művészeknek is folyamatosan változnunk, fejlődnünk kell. Ha valamit önállóan megszeretnénk fogalmazni, ahogy csak mi tudunk, azt meg kell tennünk. Így a színház alapító mester példáját követve, 1997-ben megalakult a társulat, Kötelező Olvasmányok Színháza néven, aminek a művészeti vezetője lettem. Hosszú út vezetett odáig, hogy 2013-tól Esztrád Színház néven működünk tovább. Számos tagozatra bővült az egyesületünk és jelen pillanatban az ország legnagyobb produkciós színháza vagyunk és hittel, tehetséggel átszőtt előadásokat játszunk nap, mint nap – télen és nyáron, itthon és külföldön. Minden nap akad valami felfedezni való, minden nap szeretnénk valami szép és jó gondolatot a magunk eszközeivel megfogalmazni, tovább adni, lélektől – lélekig. És ezt tesszük úgy, ahogyan én tanultam: hittel, szorgalommal és alázattal.

Kapcsolat

Major Róbert
művészeti vezető
ody>